HORGÁSZ EGYESÜLETEK HEVES MEGYEI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLYA

(a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva, a módosításokat dőlt, kövér és aláhúzott módon

jelöljük)

I. FEJEZET

A SZÖVETSÉG NEVE, JOGÁLLÁSA, SZÉKHELYE

1.)     A Szövetség neve:         Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége
(továbbiakban: Szövetség)  
2.)      Szövetség jogállása:      
A Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló civilszervezet,
szakmai, érdekvédelemi, érdekképviseleti szövetség. Tevékenységét a jogszabályok, valamint
ezen alapszabály előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi.
3.)      A Szövetség működési területe:
A Szövetség tulajdonában, kezelésében, hasznosításában lévő vízterületek.
4.)      A Szövetség képviselete:
A Szövetséget a Szövetség elnöke képviseli.
5.)      A Szövetség székhelye:      3300 Eger, Mátyás király u. 11.
6.)      A Szövetsége pecsétje:       Köriratban a Szövetség neve, középen egy horog rajza.
 
 

II. FEJEZET

A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS FELADATAI

 
1.)      A Szövetséget a tagszervezetek a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük
és érdekképviseletük ellátására, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásból
határozatlan időre hozták létre.
2.) A Szövetség céljai és egyben fontosabb tevékenységi körei:

a) a Szövetség és tagszervezeteinek érdekvédelme, a horgászérdekek képviselete az állami,
önkormányzati és más szervek előtt,
b) tagszervezetek közötti együttműködés, kapcsolatok koordinálása, fejlődésük és eredményes
működésük elősegítése,
c) horgászati lehetőségeinek ésszerű bővítése érdekében más vízterületek tulajdonjogának,
hasznosítási, kezelési, illetve egyéb jogainak megszerzése,
d) a gondjaira bízott, a tulajdonában és kezelésében lévő vízterületen a természet és a környezet
védelme,
e) tevékeny részvétel a horgászok érdekeit képviselő országos szervezet működtetésében,
f) a halászati jog megszerzése és hasznosítása, a horgász érdekek érvényesülése érdekében,
g) halgazdálkodás folytatása az értékmegőrző fejlődés biztosításával,

2
h) a horgászsport szervezése és fejlesztése oly módon, hogy gyakorlása során a természet- és
környezetvédelmi érdekek érvényesüljenek, 
i) a horgászat tisztaságának, sportszerűségének őrzése, a horgász egyesülések hagyományainak
ápolása, a horgászat népszerűsítése,
j) leendő horgászok felkészítése, horgászvizsga szervezése,
k) ifjúságnevelés a természet és a horgászat szeretetére.
A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában
meghatározott tevékenységére fordítja.
A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi
támogatást nem nyújt. Se helyi, sem országos képviselőjelölteket nem állít és azokat sem erkölcsi, sem
anyagi módon nem támogatja.
 
 
3.) A Szövetség feladatai
 
A 2.) pontban meghatározottak megvalósítása érdekében a Szövetség a következő feladatokat látja el:
 
a) A Szövetség érdekeinek megfelelő érdekegyeztetést végez a Magyar Országos Horgász
Szövetséggel, az illetékes állami, önkormányzati és más szervekkel.
b) A Szövetség érdekeinek védelme keretében a horgászattal kapcsolatos rendelet és jogszabály-
tervezeteket megismerésüket követően véleményezi, kezdeményezően lép fel a használatában,
illetve tulajdonában lévő vízterületeken a horgászatot érintő valamennyi kérdésben.
c) Gondoskodik a kezelésében, illetve tulajdonában lévő vízterületek hatékony őrzéséről, az
orvhalászok és orvhorgászok kiszűréséről, a sporthorgászat szabályainak betartásáról. Ennek
érdekében együttműködik az országos halászati bizottsággal, a halászati felügyelővel, a helyi
önkormányzatokkal, a rendőrség és a polgárőrség megfelelő szerveivel.
d) Tagszervezetei részére jogi, közgazdasági, pénzügyi, horgászati, halászati, halgazdálkodási,
vízvédelmi, környezetvédelmi és egyéb kérdésekben segítséget nyújt.
e) Biztosítja az egységes horgászvizsga letételének feltételeit.
f) Biztosítja tagegyesületei szabad és folyamatos vélemény nyilvánításának lehetőségét.
g) Fokozott figyelmet fordít az ifjúsági és versenyhorgászatra, az utánpótlás nevelésére.
h) Társadalmi kapcsolatok kiépítésével, hazai és nemzetközi horgász szervezetekkel való
együttműködés kialakításával és fenntartásával folyamatosan javítja a Szövetség és a
tagszervezetek működési feltételeit.
i) Saját szervezete és tagsága közreműködésével tevőlegesen részt vesz a környezet, a természet
meg- óvásában, a keletkezett károk helyreállításában.

III. FEJEZET

A SZÖVETSÉG TAGJAI, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

3
1.)        Rendes szövetségi tagsági viszony az alapítást követően a Szövetség Küldöttközgyűlésének
elfogadó határozatával keletkezik. A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani,
melyhez csatolni kell
 
a./ a kérelmező bejegyzéséről szóló bírósági végzést vagy bírósági kivonatot,
b./ hatályos alapszabályát,
c./ a kérelmező csatlakozási szándékát kimondó közgyűlési határozatot,
d./ a Szövetség céljainak és a szövetségi tagság feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot.
2.) Szövetségnek tagja lehet – rendes vagy pártoló tagként – az egyesülési jogról szóló mindenkor
hatályos törvény, illetve a 2015.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv hatályba lépését
követen e törvény szabályai alapján alakult, az illetékes bíróságon nyilvántartásba vett, jogi
személyiséggel bíró horgász egyesület (továbbiakban tagszervezet)
 
a./ ha elfogadja a Szövetség alapszabályát és
b./ vállalja, hogy a tagsággal járó kötelezettségeket teljesíti.
3.) A Szövetségnek a 2.) pontban nem említett jogi személyek és nem jogi személyiségű
társaságok   pártoló tagjai lehetnek, amennyiben felvételi kérelmükben nyilatkoznak, arról,
hogy a Szövetség céljaival egyetértenek és pénzbeli, vagy természetbeni adománnyal
támogatják a Szövetség munkáját. A pártoló tagok jogait és kötelezettségeit együttműködési
megállapodásban kell rögzíteni, a 8. és 9. pontban rögzítettek figyelembevételével. Felvételi
kérelmükről az Elnökség dönt.
 
4.) A Szövetség rendes tagjai a Küldöttközgyűlés által megállapított tagdíjat fizetik. A fizetés
módjáról a VII/2. pont rendelkezik.
 
5.) A rendes és pártoló tagsági jogviszony megszűnik:
 
a./ ha a bíróság a tagszervezetet feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja,
b./ a Szövetség jogutód nélküli megszűnésével,
c./ ha a tagszervezet kilép a Szövetségből,
d./ kizárással,
e./ jogi személy pártoló tag esetében annak jogutódlással vagy jogutódlás nélküli
megszűnésével
f./ rendes vagy pártoló tagsági jogviszonynak a Szövetség általi felmondásával.
 
6.) A Szövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépési szándékot írásban
–indoklás nélkül – legkésőbb az adott év június 30-ig kell az Elnökségnek bejelenteni.
 
7.A)     A Küldöttközgyűlés a rendes vagy pártoló tagszervezetet kizárhatja a Szövetségből, ha
tartósan, ismételt felszólítás ellenére sem teljesíti az Alapszabályban megállapított
kötelezettségeit, vagy ha bármely más módon veszélyezteti a Szövetség céljainak
megvalósítását, illetőleg alapszabály-ellenes tevékenységet folytat.
5.d/ pontban a rendes és pártoló tagsági jogviszony kizárás útján történő megszűnésének
szabályozása:
a.) Amennyiben a rendes, vagy pártoló tag jogszabályt, Alapszabályt, vagy küldöttközgyűlési
határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, továbbá a Szövetség céljával összeegyeztethetetlen
magatartást tanúsít – bármely szövetségi tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére-, ellene
kizárási eljárás folytatható le.

4
b.) A kizárási eljárás lefolytatására a Küldöttközgyűlés jogosult. A kizárási eljárás
megindításáról az érintettet írásban – igazolható módon – értesíteni kell. Az értesítés
kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett védekezését, illetve bizonyítékait írásban
terjesztheti elő, személyes meghallgatásra nincs mód. A határozathozatal rendkívüli
Küldöttközgyűlés keretében történik, a határozat meghozatalához a jelen lévő tagok
kétharmados szótöbbsége szükséges. A kizárási határozatot írásba kell foglalni és igazolható
módon megküldeni az érintettnek. A kizárási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a
rendes és pártoló tag a kizáró határozat kézhezvételét követő 30 napon belül az ügyben
illetékes bírósághoz fordulhat a tagsági jogviszonya helyreállítása érdekében.
7.B) Az 5.f./ pontban szabályozott Szövetség általi felmondás szabályai:
a./ a rendes tag tagsági jogviszonya Szövetség általi felmondásával szűnik meg, ha a rendes tag

• tagdíjfizetési kötelezettségének a Szövetség felszólításában megjelölt határidőre nem tesz
  eleget, az alábbiak szerint:
• az Elnökség minden év december hónapjában megvizsgálja, hogy az adott évre vonatkozóan,
  a tagok befizették-e a tagdíjat. Akinek tagdíjhátraléka van, azt ajánlott levélben értesíti,
  (kézbesítési idő: 5 nap). Amennyiben a tag az értesítéstől számított 30 napon belül nem fizeti
  be a tagdíjhátralékot, a Szövetség Elnöksége megállapítja a tagsági jogviszony megszűnését és
  törli a tagok névjegyzékéből.
  b./ a pártoló tag tagsági jogviszonya Szövetség általi felmondásával szűnik meg, ha a pártoló
  tag
• az általa vállalt vagyoni hozzájárulásának a Szövetség felszólításában megjelölt határidőben
  nem tesz eleget nem tesz eleget, az alábbiak szerint:
  az Elnökség az új pártoló tag felvételét követő első ülésén megvizsgálja, hogy a pártoló tag
  befizette-e az általa vállalt vagyoni hozzájárulást. Amennyiben a pártoló tag ezt elmulasztotta,
  az Elnökség őt értesíti (ajánlott levélben, kézbesítési idő: 5 nap). Amennyiben a pártoló tag az
  értesítés keltétől számított 30 napon belül nem fizeti be az önként vállalt hozzájárulását, az
  Elnökség megállapítja a tagság megszűnését és törli a tagok névjegyzékéből. Ugyanez az
  eljárás irányadó valamennyi pártolótag által önként vállalt vagyoni hozzájárulására a tagsági
  viszonya fennállása alatt.
  c./ A 5.f/ pontban rögzített Szövetség általi tagsági jogviszony felmondásával kapcsolatos
  eljárást az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindításáról az érintett rendes vagy pártoló tagot
  írásban kell értesíteni és felhívni, hogy adja elő írásban az indokait, hogy miért nem fogadja el
  a felmondást, illetve ismételten fel kell szólítani, hogy a felhívás kézhezvételét követő 15
  napon belül teljesítse a kötelezettségét. A felhívás eredménytelen eltelte, vagy a tartozás
  határidőben való rendezésének elmaradása esetén az Elnökség erre való hivatkozással a tagsági
  jogviszonyt megszünteti és erről postai úton –ajánlott levélben – értesíti az érintettet.
  d./ A 5.f/ pontban rögzített Szövetség általi tagsági jogviszony felmondása esetén
  fellebbezésnek helye nincs, de a rendes és pártoló tag a felmondás kézhezvételét követő 30
  napon belül az ügyben illetékes bírósághoz fordulhat a tagsági jogviszonya helyreállítása
  érdekében.
   
  8.) A TAGOK JOGAI
  A rendes és pártoló tagok jogaikat bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják

5

a.) A rendes tagok jogai:

• a tagszervezet részvétele a Szövetség munkájában választott tisztségviselőin keresztül,
• javaslatok, indítványok előterjesztése, tájékozódási és az iratokba való betekintési jog,
• érdekvédelem, érdekképviselet igénybevétele a Szövetségtől,
• szolgáltatás, tanácsadás igénylése,
• a Szövetség valamely szerve által hozott törvénysértő határozat bíróság előtti megtámadása,
  illetve a Szövetség működésének törvényessége érdekében törvényességi felügyeleti
  intézkedés kezdeményezése az ügyészségnél,
• a Szövetség tagegyesületeinek tagjai a Szövetség kezelésében, illetve tulajdonában lévő
  vízterületeken sporthorgászatra jogosultak,
• választhat és választható a Szövetség szerveibe,
• a Küldöttközgyűlésen szavazati joggal rendelkezik (minden tagnak 1 szavazata van).
  b.) Pártoló tagok jogai: megegyeznek a rendes tagokéval, kivéve, hogy nem választhat és nem
  választható, a Küldöttközgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

9.) A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI
A rendes és pártoló tagok kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján teljesíthetik.
  a.) Rendes tagok kötelezettségei:

• a Szövetség Alapszabályának és a Küldöttközgyűlés, illetve a Szövetség egyéb szervei
  határozatainak a betartása,
• a tagdíjak és egyéb – a Szövetség által megállapított – díjak és költségek megfizetése
• a Szövetség eredményes működésének előmozdítása, a célkitűzések megvalósításában való
  tevékeny részvétel,
• a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, a horgászat országos szabályait és a Szövetség
  hasznosításában, illetve kezelésében lévő vízterületekre érvényes horgászrendet tagjaival
  köteles betartatni,
• a Szövetség működéséhez és érdekvédelmi tevékenységéhez szükséges információk szolgál-
  tatása

b.) Pártoló tagok kötelezettségei: megegyeznek a rendes tagok kötelezettségeivel, kivéve, hogy
mentes a tagdíjfizetés alól (helyette az önként vállalt pénzbeli, vagy természetbeni támogatás
szolgáltatására köteles), a Szövetség tartozásáért a pártoló tag semmilyen jogcímen nem tehető
felelőssé.

IV. FEJEZET
A SZÖVETSÉG SZERVEI

              A./ Küldöttközgyűlés
              B./ Elnökség
              C./ Felügyelő Bizottság
            D./ Szakbizottságok
 
A./ KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

1.)    A Szövetség legfelsőbb szerve a Küldöttközgyűlés, amely a tagok összességéből áll, és a
Szövetség minden ügyében dönthet. Határozatai a tagszervezetekre, tisztségviselőkre és az
ügyintéző szervezetre nézve kötelezőek.
 
2.)    A Küldöttközgyűlésbe minden tagszervezet alanyi jogon 1 főt választ A megválasztott küldöttek
neveit a tagszervezetek kötelesek a Szövetségbe beküldeni, aki a küldöttek részére
küldöttigazolványt állít ki. A küldött személyét a tagszervezet halálozás, lemondás, vagy
visszahívás indokával évközben is meg változtathatja, a módosításról a döntés meghozatalát
követően az érintett tagszervezet a Szövetséget 15 napon belül írásban értesíteni köteles.
 
3.)   A Küldöttközgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A Küldöttközgyűlés nem
nyilvános, azon kizárólag a tagok, az Elnökség, az összehívásra jogosult által meghívottak és az
Alapszabály, vagy közgyűlési határozat alapján tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt.
A Küldöttközgyűlésre meg kell hívni a Felügyelő Bizottság tagjait, a szakbizottságok vezetőit.
4.)    A rendes Küldöttközgyűlés összehívásának rendje:
a). A Küldöttközgyűlést az Elnökség döntését követően, az Elnök hívja össze. A napirendet
tartalmazó írásbeli meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal előbb
igazolhatóan kell átvetetni, illetve visszaigazolandó e-mail-ben is meg lehet küldeni a Szövetség
tagjainak.
b.) A meghívóban szerepelnie kell a Küldöttközgyűlés időpontjának, helyszínének, a napirendi
pontoknak, az egyes napirendi pontokhoz tartozó határozatképességnek. A meghívóban
szerepelnie kell továbbá, hogy határozatképtelenség esetén, hol, mikor kerül sor a megismételt
Küldöttközgyűlésre, mely a jelenlevők számától függetlenül az eredeti napirendben szereplő
napirendi pontokban határozatképes, abban az esetben, ha a tagok figyelmét a meghívóban külön
felhívtak erre. A megismételt Küldöttközgyűlést 30 napon belül kell megtartani, megismételt
Küldöttközgyűlés a pontos időpontját és a helyszínét az eredeti meghívóban rögzíteni kell.
A Küldöttközgyűlés helyszínét úgy kell meghatározni, hogy az valamennyi tag számára
megközelíthető és megfelelő befogadóképességű legyen. A meghívóban szerepelnie kell az
Szövetség és székhelyének. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni,
hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák.
c.) A Küldöttközgyűlésen a Szövetség Elnöke elnököl. A Küldöttközgyűlésről a lényeget
tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik. A
hitelesítésre a Küldöttközgyűlés két tagot kijelöl. A jegyzőkönyvbe a Szövetség tagjai az
Szövetség székhelyén betekinthetnek, vagy azt a Szövetség honlapján megtekinthetik.
d.) A Küldöttközgyűlés csak akkor térhet el a kiküldött napirendtől, ha azt a jelenlévő tagok
legalább 2/3-a megszavazza, illetve ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen
van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A
napirendre bármely tag javaslatot tehet a Küldöttközgyűlés összehívása előtt, az alábbiak szerint:
a küldöttközgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok
az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttközgyűlést összehívó Elnökség jogosult dönteni.
Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a
Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt
a napirend kiegészítésének tárgyában.
5.)    Rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívásának szabályaira is a IV.4. pontban rögzítettek
alkalmazandók.

7
a.) Rendkívüli Küldöttközgyűlést annak kezdeményezésétől számított 30 napon belül össze kell
hívni, ha azt:

• a felügyeletet ellátó illetékes ügyészség vagy a bíróság elrendeli,
• a Szövetség Elnöke,
• az Elnökség,
• a Felügyelő Bizottság,
• a küldöttek vagy a tagszervezetek több, mint egyharmada az ok megjelöléséve írásban
  kezdeményezi.
  b.) Az Elnökség köteles a Küldöttközgyűlést az a.) pontban szabályozottakon túlmenően a
  szükséges intézkedések megtétele érdekében összehívni, és az így összehívott Küldöttközgyűlés
  az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket
  megtenni, vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni az alábbi esetekben:
• a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
• a Szövetség céljának elérése veszélybe került.
    
  6.)    A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagjainak több mint fele (50+1 küldött)
  jelen van. Ha a határozatképesség nem áll fenn, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a
  határozatképtelenséget.
   
  7.)  A szavazás módja
  a.) A Küldöttközgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve a
  jelen Alapszabályban rögzített ettől eltérő eseteket. Minden rendes tag egy szavazattal
  rendelkezik. Személyi kérdésekben, illetve tisztújítás esetén a szavazás módjáról a
  Küldöttközgyűlés alkalmanként külön dönt.
  b.) Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és új szavazásra kell
  bocsátani.
  c.) A Szövetség Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes
  szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  d.) A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló Küldöttközgyűlési
  döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata
  szükséges.
  e.) A határozat meghozatalakor nem szavazhat:
• akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére
  másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben, vagy egyébként nem rendelkezik szavazati
  joggal,
• a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8
f.) A Küldöttközgyűlésen elfogadott határozatok kihirdetéséről az elnök gondoskodik, a
kihirdetés módja a Határozatok Könyvébe való bevezetés. A Határozatok Könyvébe a Szövetség
tagjai előzetes egyeztetést követően, Szövetség székhelyén bármikor jogosultak betekinteni.
7.) A Küldöttközgyűlés oly módon is megtartható, hogy a tagok a Küldöttközgyűlésen személyes
jelenlét helyett elektronikus úton, vagy levélben vesznek részt. Elektronikus úton, vagy levélben
megtartott Küldöttközgyűlés tartása esetén a közgyűlési meghívó tartalmazza az email címet,
vagy egyéb elérhetőséget, amely segítségével a közgyűléshez a tagok csatlakozni tudnak. A
közgyűlés nem tartható meg olyan feltételekkel, amelyek nem teszik lehetővé az elektronikus
úton, vagy levélben megtartott Küldöttközgyűlésen résztvevők személyének megállapítását,
továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely tag vagy a tagok meghatározott
csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményezhetnek.
Elektronikus úton, vagy levélben megtartott Küldöttközgyűlés megtartása esetén gondoskodni
kell a résztvevők személyazonosságának ellenőrzéséről.
Az elektronikus úton, vagy levélben megtartott Küldöttközgyűlés esetén a döntésre bocsátott
határozatok tervezetét a tagoknak az Szövetség elnöke írásban köteles megküldeni úgy, hogy a
döntésre a tagoknak legalább 5 munkanap, legfeljebb 15 munkanap álljon rendelkezésre. A tagok
e határidő eltelte előtt írásban adhatják le a szavazatukat. A szavazásra megszabott határidő
utolsó napját követő 5 munkanapon, vagy ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik
meg, akkor az utolsó szavazat megérkezésétől számított 5 munkanapon belül a Szövetség elnöke
megállapítja a szavazás eredményét és azt további 5 munkanapon belül írásban közli a tagokkal.
Bármely tag kérésére össze kell hívni a Küldöttközgyűlést a határozattervezetek
megtárgyalására.
Az elektronikus úton, vagy levélben megtartásra kerülő Küldöttközgyűlés teljes anyagát
elektronikus úton úgy kell rögzíteni, illetve tárolni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Az
elektronikus úton, vagy levélben megtartott Küldöttközgyűlésről a megválasztott
jegyzőkönyvvezető nem szószerinti jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvet a
jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlés elnöke hitelesít. Az elektronikus úton, vagy levélben
megtartott közgyűlésre a jelen pontban nem szabályozott kérdésekben a Küldöttközgyűlésre
vonatkozó általános szabályok az irányadók.”
h.) nem tartható elektronikus úton, vagy levélben Küldöttközgyűlés az alábbi kérdésekben:

• személyi kérdések,
• a Szövetség megszűnése.
  8.)   A Küldöttközgyűlés levezetése:
  A Küldöttközgyűlésen a Szövetség Elnöke látja el a levezető elnöki tisztet, távollétében a
  Küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel választ levezető elnököt. A Küldöttközgyűlésen
  jegyzőkönyvet kell vezetni. A Küldöttközgyűlést vezető elnök jelöli ki jegyzőkönyvvezetőt, a
  Küldöttközgyűlés a megjelent tagok közül egyszerű szótöbbséggel két jegyzőkönyv-hitelesítőt
  választ. Tisztújítás során a Küldöttközgyűlés a egyszerű szótöbbséggel szavazatszámláló
  bizottságot választ. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát és
  Küldöttközgyűlés határozatképességét, a napirendet, a Küldöttközgyűlés határozatait, az ahhoz
  kapcsolódó határozatképességet, valamint minden olyan eseményt vagy körülményt,
  nyilatkozatot, amelynek jegyzőkönyvbe foglalását bármely tag kéri.
   
  9.)  A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   

9
a.)     a Szövetség alapszabályának elfogadása és módosítása, melyhez a Küldöttközgyűlésen
jelenlévő tagok ¾-s többségű szavazataránya szükséges,
b.)     a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása,
c.)     a Szövetség elnökének, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő a Bizottság elnökének és
tagjainak, a szakbizottság elnökének megválasztása, illetőleg visszahívása,
d.)     az országos szövetség testületeibe a küldöttek megválasztása, akik kötelesek a Szövetség
kialakított álláspontját az adott kérdésben képviselni,
e.)    a tisztségviselők választásának előkészítése, lebonyolítása, a Jelölő Bizottság
(megválasztásának módja a V.5.pontban) és a Szavazatszámláló Bizottság megválasztása,
létszámának meghatározása,
f./      az Elnökség javaslata alapján a rendes tagok felvétele, illetve kizárása, pártoló tagok
kizárása,
g.)     a Szövetség éves költségvetésének megállapítása, és zárszámadásának elfogadása,
h.)     az Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolóinak megtárgyalása, elfogadása,
i.)     az éves tagsági díjának megállapítása; melyhez a Küldöttközgyűlésen jelenlévők ¾-es
többségű szavazatarány szükséges,
j.)     döntés a Szövetség céljaival megegyező tevékenységet folytató gazdasági társulásokba
való belépésről és kilépésről, valamint a szövetségi képviseletről, melyhez a
Küldöttközgyűlésen jelenlévők ¾-es többségű szavazatarány szükséges,
k.)    értékhatárra való tekintet nélkül ingatlan elidegenítésben történő döntés, melyhez a
szavazati joggal bíró tagszervezetek ¾-es többségű szavazatarány szükséges,
l.)     a Szövetség céljának módosításához, megszűnésének, vagy más civil szervezettel való
egyesülésének kimondásához a szavazati joggal bíró tagok ¾-es többségű szavazataránya
szükséges,
m.)    horgászkitüntetés alapítása
n.)     a Szövetség szervei által hozott és jogszabályba, alapszabályba vagy a szövetség bármely
szabályzatába ütköző határozatainak felülvizsgálata, módosítása, hatályon kívül
helyezése,
o.) az elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel
munkaviszonyban áll,
p) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető
tisztségviselőivel, vagy ezek hozzátartozójával köt,
q.) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más szövetségi
szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
r.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
s.) a végelszámoló kijelölése,
sz.) a Küldöttközgyűlés dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a későbbiek
során a hatáskörébe utal.

 
B./ ELNÖKSÉG
 
1.)      A Szövetség általános hatáskörű ügyvezető és képviselő szerve az Elnökség, amely irányítja a
Küldöttközgyűlések között időszakban. Az Elnökség a Küldöttközgyűlésnek tartozik
felelősséggel és munkájáról köteles beszámolni. Az Elnökség a Szövetség Elnökéből ügyvezető
elnökéből és 5 tagból áll. A Szövetség Elnökét és az Elnökség tagjait a Küldöttközgyűlés
választja egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. Az Elnök és az Elnökség megbízatása öt
évre szól, időközi választásnál a ciklus végéig. Az Elnök és az Elnökség tagjai újraválaszthatók.
Az Elnök és az Elnökség tagjai képviseleti jogukat képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
2.)      A Szövetség elnöke egyben az Elnökség elnöke is.
3.)      Az Elnökség tagjai:

10

           a Szövetség Elnöke, az ügyvezető elnök és a megválasztott elnökségi tagok.
4.)      Az Elnökség tanácskozási jogú állandó meghívottja: a Felügyelő Bizottság elnöke
           
5.)      Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a.)    a rendes és rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívásáról való döntés, a tárgysorozat
előkészítése,
b.)     a Szövetség szervei törvényes és alapszabályszerű működési feltételének megteremtése,
c.)     a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozása, valamint a Szövetség
egyéb szabályzatainak jóváhagyása,
d.)     javaslat Szövetségi tagságra és döntés pártoló tagok felvételéről,
e.)    gazdálkodási döntések meghozatala a költségvetés keretében, a költségvetés rovatai
között átcsoportosítási jog,
f.)     a Szövetség területi jegy árainak meghatározása,
g.)     szakbizottságok létrehozása, feladataik és hatáskörük meghatározása, a szakbizottságok
elnökeinek megválasztása, beszámoltatása, döntés a megszüntetésükről,
h.)    a munkáltatói jogok gyakorlása az elnök felett a munkaviszony megszüntetésével,
létesítésével és a munkaszerződés módosításával kapcsolatos ügyekben,
i.)    kitüntetések adományozása,
j.)    döntés a társadalmi aktívák és tisztségviselők tiszteletdíjáról és jutalmáról,
k.)   a horgászrend meghatározása a Szövetség vízterületein, összhangban a vonatkozó
törvényekkel és előírásokkal,
l.) tagnyilvántartás vezetése, a rendes és pártoló tagsági jogviszony törléssel való
megszüntetése a II.7.c-d pontok szerinti eljárást lefolytatva,
m) kapcsolattartás más civil szervezetekkel,
n.) gondoskodik a Határozatok Könyvéről – vezeti az egyik elnökségi tag -, melyből kitűnik a
döntések tartalma, hatálya, időpontja, a határozatot hozó szerv neve, valamint a szavazatok
aránya. Külön könyvben kell nyilvántartani a Küldöttközgyűlés és az elnökség
határozatait. A határozatokat év elejétől folyamatos sorszámmal, és / jel után az
évszámmal is el kell látni. Egy-egy határozat végén pedig szerepelnie kell az elnök és
legalább az egyik elnökségi tag aláírásának. A Határozatok Könyvébe előzetes értesítés
mellett a Szövetség tagjai bármikor jogosultak betekinteni
q.) döntés pártoló tagok felvételéről.
 
6.)      Rendkívüli elnökségi ülést kell tartani, ha:
a.)   az Elnökség tagjainak legalább egyharmada az elnöknek írásban (az ok és cél
megjelölésével) indítványozza,
b.)   a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,
c.)    a Szövetség elnöke elrendeli.
7.)     Az Elnökség ülését a Szövetség Elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az általa
kijelölt elnökségi tag helyettesíti. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy
alkalommal ülésezik.
Az Elnökség üléseinek napirendjét írásban, az ülésre szóló meghívóval együtt, az ülést megelőző
legkevesebb 8 nappal közölni kell az Elnökség tagjaival. Rendkívül indokolt esetben szóban is
összehívható az Elnökség ülése, ha azon a Felügyelő Bizottság Elnöke is részt vesz, és ez
Elnökség 2/3-a (4 fő) úgy dönt, hogy az ülést meg kell tartani.
Az Elnökség ülései a Szövetség tagjai számára nyilvánosak.
Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele (4 fő) az ülésen

jelen van.

11
Az Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.
Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
A Felügyelő Bizottság elnökét – elfoglaltsága esetén – a Felügyelő Bizottság bármely azon tagja
helyettesítheti, akit erre a Felügyelő Bizottság elnöke felkért.
9.)      Az Elnökség működése:
Az Elnökség összehívása írásos meghívóval történik, melyben meg kell jelölni a tanácskozás
helyét, időpontját és a napirendi pontokat.
Az Elnökség üléseire meg kell hívni mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt
szükséges. Az ülésre minden esetben meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét.
Az Elnökség ülésein jelenléti ívet kell vezetni, a tanácskozás résztvevői aláírásukkal igazolják
megjelenésüket. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az Elnökség üléseit az elnök vezeti és biztosítja a tanácskozás és a szavazás rendjét.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatokról
nyilvántartást kell vezetni.
Az Elnökség a beszámolóit a Küldöttközgyűlésnek teszi meg.

10.) Az Elnök
a) képviseli a Szövetséget harmadik, kívülálló személyekkel szemben,
b) nyilvántartja a Szövetség tagjait, és a Küldöttközgyűlésen, elnökségi üléseken hozott
határozatokat, vezeti és felügyeli a Szövetség adminisztrációját,
c) végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály, a Küldöttközgyűlés a
hatáskörébe utal,
d) irányítja az Elnökség munkáját, összehívja az Elnökség üléseit.
11.) Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok, az elnöki és elnökségi tagság megszűnése, a jogutód
nélküli megszűnés esetén a felelősség kérdésének rendezése
a.) Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

• nem lehet az elnökség tagja, akit bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a
  büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
• nem lehet az elnökség tagja, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól
  jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató
  jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,
• az eltiltás kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
  eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől,
• az elnökség tagjai nem lehetnek a Ptk. 8:1. § (1) szerinti egymás közeli hozzátartozói: a házastárs az
  egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha, – és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a
  mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
  b.) Az elnökségi tagság megszűnése
  Megszűnik az elnöki és elnökségi tagsági funkció a
• határozott idő elteltével,
• lemondással,

12

• természetes személy halálával,
• cselekvőképességének a tevékenység ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
• kizáró, vagy összeférhetetlenségi okok bekövetkeztével.
  c.) A jogutód nélküli megszűnés esetén a felelősség kérdésének rendezése
• A Szövetség jogutód nélküli megszűnése után az elnökkel és az elnökségi tagokkal szemben e
  minőségükben a Szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől
  számított egy éven belül – a Szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az
  érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó szövetségi vagyont át kellett adni, vagy
  ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
• Amennyiben a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
  kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szövetség elnökével és az elnökségi tagokkal szemben a
  szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha ők a Szövetség
  fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe. Ez
  a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

C./ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
 
1.) A Felügyelő Bizottság a Szövetség gazdálkodását ellenőrzi, a Küldöttközgyűlésnek tartozik
évenkénti beszámolási kötelezettséggel.
2.) A Felügyelő Bizottság elnöke és két tagja a Szövetségben más tisztséget nem tölthetnek be.
3.) A Felügyelő Bizottság elnöke vagy megbízottja az Elnökség ülésein állandó meghívottként
tanácskozási joggal vesz részt, akit az ülésekről és a napirendről ugyanolyan formában kell
értesíteni, mint az Elnökség tagjait. A Felügyelő Bizottság betekinthet a szövetség irataiba és
könyveibe, továbbá felvilágosítást kérhet bármely dolgozótól.
4.)    A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
 
5.) A Felügyelő Bizottság a szükséghez képest, de legalább évente egyszer ülésezik. Ülései nem
nyilvánosak Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, a Szövetség
költségvetésének, a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá – a
Küldöttközgyűlés kivételével – a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű
működését. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni. A Bizottság jogosult
a Szövetség működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
Amennyiben Bizottság az ellenőrzés során hibát, jogszabálysértést, alapszabály, illetve a
Szövetség érdekeit sértő magatartást észlel, arról írásban tájékoztatni köteles a Szövetség
Elnökét.
Vizsgálatairól, megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnöknek ad át.
Vizsgálatainak ki kell terjednie a hiányosság és mulasztás okainak feltárására, továbbá a kijavítás
célszerű módjára és az esetleges személyi felelős megállapítására.
6.) A Felügyelő Bizottság áttekinti és az Elnökség számára írásban elfogadásra, vagy elutasításra
tesz javaslatot a Szövetség működésének éves beszámolója tárgyában.
A Szövetség irataiba betekint, felvilágosítást kér bármely dolgozótól, tevékenységéről a
Küldöttközgyűlésnek évente legalább egyszer köteles beszámolni.
 

13
7.)   A Felügyelő Bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el,
vizsgálataihoz külső szakértőket is igénybe vehet.
 
8.)     A Felügyelő Bizottság megállapításainak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti:
 
a.)   A kisebb hiányosságokra írásban felhívja a figyelmet és indítványozza a helyes eljárást,
 
b.)   súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes szervet, vagy
annak vezetőjét és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem
vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés az Elnökség tevékenységével kapcsolatban állapít meg
súlyosabb hiányosságokat, a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés
összehívását. Ilyen esetben a Küldöttközgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.
 
c.) a Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget értesíteni, ill. annak összehívását
kezdeményezni, ha
       – a szövetség működése során olyan jogszabály-, vagy alapszabálysértő esetet talált, vagy
egyébként a szövetség érdekeit sértő eseményt vagy mulasztást észlelt, melynek
megszüntetése, a hátrányos következményeinek elhárítása, illetőleg ezek enyhítése az
Elnökség döntését teszi szükségessé,
       – a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
9.) Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
a) nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akit bűncselekmény miatt jogerősen
szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól
nem mentesült
.
b) nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit
valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben
megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
c) Az eltiltás kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
d) A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátoztak. Nem lehet a Felügyelő Bizottság
tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn.
e) A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek a Ptk. 8:1.§ (1) szerinti egymás közeli
hozzátartozói: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha,- és nevelt
gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
 
 D./ SZAKBIZOTTSÁGOK
 
1.)     Az Elnökség állandó vagy eseti jelleggel javaslattevő, véleményező, szaktanácsadó szervként
szakbizottságokat hozhat létre, illetve dönthet megszűntetésükről.
 
2.)    A szakbizottságok feladatát és működési körét az Elnökség határozza meg.
 
3.)   A szakbizottságok elnökét az Elnökség választja meg, tagjait a szakbizottság elnökének
javaslatára a Szövetség Elnöke kéri fel és bízza meg.
 

V. FEJEZET

14

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

1.)    A Szövetség választott szerveinek és tisztségviselőinek megbízatása öt év időtartamra szól,
időközi választások esetében a ciklus végéig.
 
2.)    A szövetségi szervezetekben a küldötteket egyenlő jogok illetik meg, minden küldöttnek egy
szavazata van.
 
3.)      Jelöltet a Küldöttközgyűlés minden tagja állíthat. Jelölt az lesz, aki valamelyik szövetségi horgász
egyesület tagja és megkapja a határozatképes létszámban jelenlévő küldöttek egyharmadának
támogatását.
4.)      Ismételt szavazás esetén az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok
felét meghaladó számú szavazatot kapott.
 
5.)      A Jelölő Bizottság tagjait/3 főt/ a választás éve előtt 1 évvel kell megválasztani. Mandátumuk 1
évre szól.
  
6.)     A szövetségi szervezetek döntéseiről az érdekelteket tájékoztatni kell.
 
7.)      Egyéb kérdésekben a Szövetség Szervei maguk állapítják meg működési rendjüket.
 
                             

VI. FEJEZET

A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI

1.)      A Szövetség tisztségviselői:
 
                        a./ A Szövetség elnöke (társadalmi tisztség)

b./ a Szövetség ügyvezető elnöke (fő állású munkavállaló)
                        c./  A Szövetség elnökségének tagjai (társadalmi tisztség)
                       d./  A Felügyelő Bizottság elnöke (társadalmi tisztség)
e./ A Felügyelő Bizottság tagjai (társadalmi tisztség)

 
2.)       A tisztségviselők az őket megválasztó testületnek tartoznak felelősséggel, beszámolási
kötelezettséggel.
 
3.)      A tisztségviselő mandátuma megszűnik:
 
                        a./ a mandátum időtartamának lejártával
                        b./ a tisztségviselő felmentésével,
                        c./ a tisztségviselő lemondásával,
                        d./ a tisztségviselő halálával,
                        e./ a szövetséghez tartozó tagsága megszűnésével
f./ munkaviszonyának megszűnésével

 
4.) A Szövetség elnöke (az Elnökség Elnöke)
 
a.)  Irányítja és vezeti a Szövetség munkáját. Gyakorolja mindazon jogköröket, melyeket számára
az Alapszabály meghatároz. Tevékenységével a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel,
aminek minden évben beszámolni köteles.
b.) Az Elnökség határozata alapján – vagy önállóan is – összehívja a Küldöttközgyűlést, ellátja az
elnöki teendőket, összehívja és vezeti az Elnökség üléseit.

15
c.) Összehangolja és ellenőrzi a Küldöttközgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtását.
d.) Gyakorolja a munkavállalók fölött – az Elnökség jogkörébe nem tartozó ügyekben – a
munkáltatói jogokat.
e.) A Szövetség elnökét szükség esetén az Elnökség másik tagja helyettesíti.
f./ A Szövetség elnöke a Szövetség kezelésében lévő vízterületre kibocsátott területi engedélyek
kiadásáról egy személyben dönt.
5./ A Szövetség ügyvezető elnöke
a/ Az ügyvezető elnök a Szövetséggel munkaviszonyban álló, az elnökség által kiválasztott
vezető. Az ügyvezető elnök az ügyvivő szervezet vezetését egyszemélyi felelősséggel látja el.
b/ A Szövetség ügyvezető elnökének munkáltatója a Szövetség elnöke, feladatkörét a
munkaszerződése és a munkaköri leírása határozza meg.
c./ A Szövetség ügyvezető elnöke -a MOHOSZ választmányi tagságon kívül- a Szövetségben
más választott tisztséget nem tölthet be.
d./ Az ügyvezető elnök az Elnökségnek tartozik beszámolni munkájáról.
 

VII. FEJEZET

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI

 
1)     A Szövetség gazdálkodásának alapvető szabályai

a.) A Szövetség vagyona a tagszervezetek által fizetett éves tagdíjakból, pártolói tagsági
díjakból, valamint más támogatók által adományozott pénzösszegekből képződik és
vagyontárgyaiban, vagyonértékű jogaiban testesül meg.
b.) A Szövetség tartozásaiért vagyonával felel.
c.) A Szövetség a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása
érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat.
d.) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből
származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
e.) A Szövetség működésével járó költségek:

• a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek
• a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek
  f.) A Szövetség bevételei:
  A Szövetség célja szerinti főbb tevékenység bevételei:
• éves tagdíjak, –
• pártoló tagsági díjak,
• versenysport támogatási díj (mértékéről a Küldöttközgyűlés dönt),
• más támogatók által adományozott pénzösszegek,
• pályázati bevételek,
• feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek,
• Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevételek,
• vállalkozási tevékenységből származó bevételek.
  2.)     A szövetségi tagdíj megállapítása
  Az éves szövetségi tagdíjat a Küldöttközgyűlés határozza meg és egyszerű szótöbbséggel
  hagyja jóvá. A tagdíjat az egyesületek havi bontásban az adott havi taglétszám változásuk
  alapján teljesítik külön szerződésben meghatározott határidőig. A teljesítés történhet
  átutalással, a Szövetség bankszámlájára, vagy készpénz befizetéssel a Szövetség pénztárába.
  3.)     Az éves költségvetés elfogadásának rendje:
  A költségvetést a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá az Alapszabály előírásai szerint.

16

4.)     Az éves beszámoló elfogadása
A Szövetség Elnöksége minden évben egyszerű szótöbbséggel dönt az éves beszámoló
(mérleg) elfogadásáról. A beszámolót Küldöttközgyűlés előtt bemutatni köteles.
Az éves beszámolóról az Elnökség a Felügyelő Bizottság jelentésének ismeretében dönt.

VIII. FEJEZET
A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

1.) A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha

• a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné
  vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
• a Küldöttközgyűlés a Szövetség megszűnését határozza el
• az arra jogosult szerv megszünteti
• a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 2 tagot.
  2.) A Szövetség jogutódlással megszűnik, ha
• más Szövetséggel egyesül, vagy
• szétválik.
  3.) A Szövetség megszűnésének elhatározása esetén végelszámolóként a Szövetség
  Elnöksége jár el.
  4.) A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonáról a következőképp
  rendelkezik: a hitelezők kielégítése, valamint a kötelezettségek teljesítését követően
  fennmaradt vagyont a „Mátrai Pergetők” Közhasznú Horgász Sportegyesület részére ajánlja
  fel.

IX. FEJEZET

A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE

 
 
1.)     A Szövetség törvényességi felügyeletét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil
törvény) szabályozza.
2.)     A Szövetség jogszabályi feltételhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a
felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja.
 
 

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 
 
1.) A Szövetség alapszabályában nem szabályozott kérdések tekintetében a 2013.évi V. törvény a
Polgári Törvénykönyvről rendelkezései, valamint a civil szervezetekre mindenkor hatályos
pénzügyi, adóügyi, és egyéb ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.
2.) Ezen Alapszabály a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva, a 2017. március 17-i 2021.
július 24-i Küldöttközgyűlésen került elfogadásra és visszamenőlegesen az Egri Törvényszék
nyilvántartásba vételét változásbejegyzési végzése jogerőre emelkedését követően lép hatályba.

17

Eger, 2017. március 17. 2021. július 24.

…………………………….
Tóth Dezső
Szövetség elnöke

……………………………………………
hitelesítő

……………………………………………..
hitelesítő

Jelen okiratot mely 17 (tizenhét) számozott oldalból áll, szerkesztettem és ellenjegyzem
Egerben, 2021. június 24. napján

Dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd
KASZ szám: 36061627
Szilágyi Ügyvédi Iroda
(8000 Székesfehérvár Petőfi utca 5.)
Fejér Megyei Ügyvédi Kamara

Záradék:
Tanúsítom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az
alapszabálymódosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd
KASZ szám: 36061627
Szilágyi Ügyvédi Iroda
(8000 Székesfehérvár Petőfi utca 5)
Fejér Megyei Ügyvédi Kamara